68. Aukció

A Csontváry-életmű egyik legtalányosabb darabja a Virág Judit Galéria karácsonyi aukcióján

A Virág Judit Galéria téli aukcióján 207 műalkotásra licitálhatnak az érdeklődők, amelyek között olyan nevek szerepelnek, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János, Kádár Béla, Schönberger Armand vagy Bortnyik Sándor. Az árverés szenzációja Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget (1903) című festménye, amely egészen 1977-ig ismeretlen volt a nagyközönség számára. A közel hetven évig lappangó mű megfejtése és értelmezése, az életművet legjobban ismerő Németh Lajosnak is sok fejtörést okozott. A különleges Csontváry-képhez külön álló tanulmányfüzet készült, amely kísérletet tesz a mű lehetséges keletkezési történetének, szimbolikájának feltárására.

A karácsonyi aukció másik kiemelkedő tétele Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony a kertben (1909) című olajképe. Rippl-Rónait fiatal kora óta szoros barátság fűzte Kunffy Lajoshoz. A két festő életútja összefonódott, hiszen nemcsak szülővárosuk volt közös, hanem mindketten hosszú éveket töltöttek egyidőben Párizsban. Nyaranta is rendszeresen együtt látogattak haza „Kaposba,” illetve Somogytúrra. A kalapos hölgy Kunffy Lajos festőművész felesége, Tiller Ella, a gyönyörű, szellemes és művelt zongoraművésznő. A tüzes színekkel megfestett merész kompozíció a Kunffy-ciklus hiányzó láncszeme, mely egy, a Magyarországon a 70-es években külszolgálatot teljesítő angol diplomata gyűjteményében volt mindezidáig.

Kádár Béla két rendkívül jelentős művel is szerepel az árverésen. A Zene (1926) című festményen az erőteljes térbeliség, a geometriai formákon alapuló képszerkezet, valamint az avantgárd színházakból ismert marionett-bábuk erősen emlékeztetnek a Bauhaus mechanikus színpadára. Szemben a korábbi évek expresszív-konstruktivista irányultságú képeivel, itt nem a mozgás és a dinamika, hanem egyfajta időtlenség teremti meg a kép különleges atmoszféráját.

Vaszary János Akt Buddhával (1926 körül) című festménye tükrözi a keleti vallások, a miszticizmus és a különböző okkult tanítások iránti megnövekedett érdeklődést, különösen az európai polgári értelmiség körében a két világháború között. A Buddha-figura egyszerre jelképezi az idegen kultúrát, a misztikumot. A kihívó, fekvő akt bőrének érzéki rózsaszínes fehérjével testesíti meg a Nyugatot, modernségével a haladást, a pillanatnyiságot.

Igazi ritkaság Bortnyik Sándor Geometrikus kompozíció (1925) című festménye, amely a művész weimari és berlini periódusának, azon belül is absztrakt műveinek egyik legfontosabb dokumentuma. Nagyon kevés alkotása ismert ebből a korszakból, az absztrakt festmény jelentőségét azonban jelzi, hogy számos Nyugat-Európában rendezett nagyszabású avantgárd kiállításon szerepelt a legnagyobb avantgárd művészek műveinek társaságában.