A. Tóth Sándor
(1904-1980)
- 1922-26: Magyar Képzőművészeti Főiskola; mesterei: Glatz Oszkár, Rudnay Gyula;
- 1924: bécsi tanulmányút;
- 1927: külön alaktanulmányok Rudnaynál;
- 1928-ban portrérajzolóként Londonban, 1929-31 között Párizsban élt, rajzolt, festett, bábművészettel foglalkozott;
- 1932-ben tanulmányutat tett Erdélyben;
- 1932-69 között tanár Pápán a Református Kollégiumban, később helyi gimnáziumokban;
- 1965-66-ban az USA-ban és Kanadában élt.
- 1968: a győri művésztelep alapító tagja.
Sokoldalú művészi, közéleti és pedagógiai tevékenysége a magyar művelődéstörténet jelesévé avatja. Párizsi évei alatt Blattner Géza körében a nemzetközi avantgárd bábművészeti mozgalom részese, formálója, kiemelkedő egyénisége. Faragott bábjaival új utat nyitott, előadások szereplőjeként működött. Bábjai féltett darabja a szakgyűjteményeknek. Közben megfestette élete fő műveit, egyfigurás, kubo-expresszionista kompozícióit. Színben, formában redukált vásznai társadalmi érzékenységet, humort egyaránt kifejeznek (Hólapátoló, Menekülő nimfa, Fázom). Utóbb a karikírozás vált népies életképei jellemzőjévé. Fokozatosan eltávolodott merész eszményeitől, a táj, a kisváros, a hangulat lépett elő témává akvarelljein. Neves művészek, költők, tudósok inspiráló mestere (Somogyi József, Nagy László, Móritz Sándor, Csoóri Sándor, Szíj Béla) s művészek sora indult szabadiskolájából is (Hencze Tamás, Heitler László, Kúr Csaba, Gelencsér Péter). Állandó kiállítása Pápa egyik nevezetessége.
- 1924: bécsi tanulmányút;
- 1927: külön alaktanulmányok Rudnaynál;
- 1928-ban portrérajzolóként Londonban, 1929-31 között Párizsban élt, rajzolt, festett, bábművészettel foglalkozott;
- 1932-ben tanulmányutat tett Erdélyben;
- 1932-69 között tanár Pápán a Református Kollégiumban, később helyi gimnáziumokban;
- 1965-66-ban az USA-ban és Kanadában élt.
- 1968: a győri művésztelep alapító tagja.
Sokoldalú művészi, közéleti és pedagógiai tevékenysége a magyar művelődéstörténet jelesévé avatja. Párizsi évei alatt Blattner Géza körében a nemzetközi avantgárd bábművészeti mozgalom részese, formálója, kiemelkedő egyénisége. Faragott bábjaival új utat nyitott, előadások szereplőjeként működött. Bábjai féltett darabja a szakgyűjteményeknek. Közben megfestette élete fő műveit, egyfigurás, kubo-expresszionista kompozícióit. Színben, formában redukált vásznai társadalmi érzékenységet, humort egyaránt kifejeznek (Hólapátoló, Menekülő nimfa, Fázom). Utóbb a karikírozás vált népies életképei jellemzőjévé. Fokozatosan eltávolodott merész eszményeitől, a táj, a kisváros, a hangulat lépett elő témává akvarelljein. Neves művészek, költők, tudósok inspiráló mestere (Somogyi József, Nagy László, Móritz Sándor, Csoóri Sándor, Szíj Béla) s művészek sora indult szabadiskolájából is (Hencze Tamás, Heitler László, Kúr Csaba, Gelencsér Péter). Állandó kiállítása Pápa egyik nevezetessége.
Párizs-Budapest 1890-1960 – Képzőművészeti kapcsolatok a két város között, 71
Kubista táj (Párizs), 1930
Párizs-Budapest 1890-1960 – Képzőművészeti kapcsolatok a két város között, 165