Burghardt Rezső
(1884-1963)
1899-től az Iparrajziskolában tanult. Hegedűs Lászlónál folytatott tanulmányokat. 1903-ban a milánói Brera Akadémiára került, ahol Cesare Talloni volt a mestere. Majd a római Akadémián tanult, közben Nápolyban, Velencében és Firenzében is dolgozott. 1905-től Lucien Simonnál és René Ménard-nál tanult Párizsban. Ezután Madridban tartózkodott, de nyaranként Olaszországba tért vissza. 1909-1911 között Londonban, John Singer Sargentnál tanult. Hollandiai és németországi tartózkodás után került haza Budapestre. 1913-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán beiratkozott Benczúr mesteriskolájába, amelyet 1919-ig látogatott. 1920: állami kis aranyérem; 1923: Fészek Klub díja; 1928: Szinyei Társaság tájképdíja; 1937: Esterházy jubileumi emlékdíj; 1941: Corvin-kereszt; 1953: Munkácsy-díj; 1959: érdemes művész. A Magyar Arcképfestők Társasága, a Benczúr Társaság, a Szinyei Társaság, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége tagja és a Szövetség díszelnöke volt.
1937-1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1938-tól megszűnéséig a miskolci művésztelepet is vezette, dolgozott a balatoni és a zsennyei művésztelepen. 1904-től szerepeltek művei kiállításokon. Korai alkotásaira elsősorban a régi mesterek – Tiziano, Rembrandt, Velazquez – voltak hatással. Későbbi művei naturalisztikus, derűs színű, levegős tájképek, arcképek, aktok, csendéletek.
1937-1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1938-tól megszűnéséig a miskolci művésztelepet is vezette, dolgozott a balatoni és a zsennyei művésztelepen. 1904-től szerepeltek művei kiállításokon. Korai alkotásaira elsősorban a régi mesterek – Tiziano, Rembrandt, Velazquez – voltak hatással. Későbbi művei naturalisztikus, derűs színű, levegős tájképek, arcképek, aktok, csendéletek.