1913-1915: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Ferenczy Károly. Itáliai frontszolgálata és hadifogsága után Szolnokon Fényes Adolf, Kecskeméten Iványi Grünwald Béla társaságában dolgozott. 1920-1922 között román kultuszminisztériumi ösztöndíjjal Olaszországban tartózkodott. Festészete eredeti módon ötvözi a nagybányai kolóniaalapítók érzelemgazdag festői stílusát a “neósok” új forma- és térfelfogásával, felfokozott színvilágával. Nagy termékenységgel alakos kompozíciókat (elsősorban bányásztémákat), enteriőröket, csendéleteket és nagybányai, felsőbányai tájakat festett. Mindvégig Nagybányán élt, de a kolónia szervezeti életében nem vett részt. Pályatársai nehezményezték, hogy a Nagybányával szomszédos Felsőbányán az 1920-as évek elején rivális festőtelepet próbált létrehozni. Műveinek igazi értékeit 1993-as miskolci életmű-kiállítása tárta föl.