P. Bak János
<P. Bak János
(1913-1981)
1929: Budapesti Iparművészeti Iskola, mestere: Mélbing Ferenc; 1930-37: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Glatz Oszkár, Rudnay Gyula, 1937-től Rudnay Gyula tanársegédje. 1937: Rotary Club nagydíja (Fiúfej); 1940: Balló Ede-pályadíj; 1946: MKP I. díját és díszérmét nyerte; 1946: a Cegei tó c. képe miniszteri díjat kapott; 1956: Janus Pannonius-érem; 1959: Mezőgazdaság a művészetben, III. díj; 1937-45: többször katonai szolgálatot teljesített; 1946-ig a HM rajzolója, közben tanulmányúton járt Itáliában. 1946-ban Bajára költözött. Megszervezte [B. Mikli Ferenccel] a művésztelepet és szabadiskolát. Rudnay Gyula rábízta a telep gyakorlati vezetését. Alakrajzot és művészettörténetet tanított. 1953-ban családjával Szolnokra telepítették át. A művésztelep gondnokának nevezték ki, s ott vezette a művészek csoportját is. 1958-ban visszaköltözött Budapestre. Tematikus festményekre kapott megbízást (Lehel vezér Augsburg előtt, Olvasztárok). Festői stílusa Rudnay és a szolnoki festészet hatására alakult ki. Figurális festményei, portréi találóan jellemzik modelljei lélekállapotát. Tájai, csendéletei a vidék hangulatát és népe életformáját örökítették meg beleérző erővel. Mintegy szintézist teremtettek a nagybányai és az alföldi hagyományok között, kifejezve az ember és természet harmóniáját.